rövid leírás

A projekt alsó tagozatos, városban élő gyerekek számára ad élményszerű kitekintést a falu életére, a falvak jellemző életformáira, mindennapi és hivatali működésére. A tevékenység egy keretjáték köré épül, amelyben a gyerekek által elképzelt falu élete, működése, hivatalai és a hivatalok szereplői öltenek testet. Az így szerezett ismeretek az élményeken keresztül épülnek be a napi tanulási folyamatokba. A megvalósítás, az életszerűség leképezéséhez szükségszerű egy testvérfalu, testvérosztály megkeresése. Az együttes tevékenységeken, közvetlen tapasztalatokon keresztül valósítható meg eredményesen a projekt.

A terv adaptálása a pedagógusok kreativitására is ösztönző hatással lehet: a projektet a falvak iskoláiban dolgozó pedagógusok átfordíthatják a városi élet jellemzőivel való ismerkedésre.

részletes ismertető

A projekt tevékenységei beépülnek a tanulási folyamatba, különösen a magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, művészetek témáival ötvöződnek. A viszonylag hosszú időtartamú – 25 órás –  projekt egyik erénye, hogy a megvalósítás folyamatában is alakítható, a tanulók és a partnerek igényei szerint. A digitális technológia eszközeinek használata az egész projekt során hangsúlyos, a tevékenységek megvalósítását támogató eszközök és alkalmazások illeszkednek a tartalom és tananyag kompetenciafejlesztési lehetőségeihez. Főként a kritikai és problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás, a kommunikáció és az együttműködési készség, a szociális és digitális kompetencia összetevőinek fejlesztése kap hangsúlyos szerepet.

A projekt keretében a gyerekek hivatalokat hoznak létre, polgármester választanak, szerepeket vállalnak a falu életében, ehhez táblákat, címereket készítenek, belehelyezkednek a falu mindennapjaiba, népmesék, versek szövegeinek feldolgozásával, digitális történetmeséléssel gazdagítják az ismereteiket. Kutatómunkát végeznek például híres emberek szülőhelyeiről, furcsa nevű falvakról. Az eredmények felhasználásával kiadványt készítenek, bevonva a családokat is. A gyerekek valós és virtuális vásári forgatagot szerveznek, a falusi mesterségeket feldolgozó virtuális tablót készítenek. A különböző tevékenységekbe bekapcsolódnak a testvérosztály tanulói is, és nem maradthat el a „testvérfalu” meglátogatása sem.

A tartalmi elemek feldolgozásához a gyerekek kiadványszerkesztő és levelezőprogramot, képfeldolgozó, böngésző, multimédiás alkalmazásokat, honlapszerkesztőt és szövegszerkesztőt használnak, valamint blogot is készítenek.

A projekt produktuma egy virtuális kiállítás, amely tartalmazza a tanulók saját élményein alapuló és gyűjtött dokumentumait is.

A projekt pedagógiai alapjai

Szükséges előismeret és készségek

Olvasni tudás, adott szintű szövegértési készség, tanulási motiváció

Tartalmi követelmények

A kulcskompetenciák fejlesztése (a 2012-es kerettanterv alapján a legfontosabbak):

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése:

• a tanuló értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait.

Olvasás, az írott szöveg megértése:

• felismeri és megérti azokat a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult.

Az irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése:

• az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a hagyományokat ismeri.

Fogalmazási alapismeretek:

• a tanult fogalmazási ismereteket felhasználja fogalmazás készítéskor.

A tanulási képesség fejlesztése:

• azonosítja az információ forrásait, ismeri azok kezelési módjait.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése:

• történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket;
• képes felidézni kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt.

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés, az egészséges fejlődés biztosítása és a betegségek elkerülése érdekében.

Egy természetes életközösség bemutatása:

• képes adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.

Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete:

• képes az algoritmust felfedezni és elmondani egy adott gyártási folyamatban (pl. tej eladása, sajtkészítés)

A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, és a hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében:

• képes felismerni konkrét példában a fenntartható fejlődés jellemzőit.

Lényegkiemelés és algoritmikus gondolkodás (matematika):

• tárgyakról, személyekről képes tulajdonságok megfogalmazására;
• képes a lépések sorának felismerésére, megismétlésére;
• képes mennyiségek közötti összefüggések meghatározására;
• képes adatokat leolvasni diagramokról, táblázatokból.

Forrás: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet 1. sz. melléklete: Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára

Tanulási célok/Tanulási eredmények

Az alapvető 21. századi készségek kialakulása terén:

Tanulási és innovációs készségek

Kreativitás és innováció

• Nyitottság és fogékonyság új és eltérő nézőpontok iránt
• Eredeti gondolkodás és találékonyság a munka során

Kritikai gondolkodás és problémamegoldás

• A rendszerek közötti összefüggések megértése
• A különböző nézőpontokat tisztázó, jobb megoldáshoz vezető lényegi kérdések azonosítása és feltevése
• Az információk rendszerezése, elemzése és összegzése a problémamegoldás és a válaszok megtalálása érdekében

Kommunikáció és együttműködés

• Közös felelősségvállalás az együttműködés során

Információs, médiaismereti és technológiai készségek

Információs műveltség

• Hozzáférés az információkhoz eredményes és hatékony módon, az adatok hozzáértő és kritikai értékelése, pontos és kreatív információhasználat

Életvezetési és karrierkészségek

Rugalmasság és alkalmazkodóképesség

• Különböző szerepekhez és felelősségi körökhöz való alkalmazkodás

Kezdeményezőkészség és önirányítás

• A saját megértés és tanulási igények nyomon követése
• Az idő és a munkamennyiség hatékony kezelése

Társas és multikulturális készségek

• A csapat kollektív tudásának használata a megfelelő esetben

Teljesítmény és elszámoltathatóság

• Szorgalom és megfelelő munkaerkölcs (például pontosság és megbízhatóság)

Vezetői készségek és felelősségvállalás

• A társak erősségeinek felhasználása a közös cél eléréséért

(Forrás: az Intel@Teach Essential képzés tananyaga)

 

A konkrét tanulási tevékenységek során:

• Az olvasókönyvi szövegekben a falusi és városi életforma megkülönböztetése
• Önálló szövegalkotás képességének fejlesztése
• Digitális eszközök használata a szövegalkotásban
• IKT-kompetencia fejlesztése

 

A projektmunka során:

1. Eredeti gondolkodás és találékonyság a munka során;
2. A különböző nézőpontokat tisztázó, jobb megoldáshoz vezető lényegi kérdések azonosítása és feltevése;
3. Hozzáférés az információkhoz eredményes és hatékony módon, az adatok hozzáértő és kritikai értékelése, pontos és kreatív információhasználat az aktuális probléma megoldásához;
4. Különböző szerepekhez és felelősségi körökhöz való alkalmazkodás;
5. Gondolatok és ötletek világos és hatékony kifejtése szóban és írásban;
6. A digitális technológia és a kommunikációs eszközök és/vagy hálózatok megfelelő használata az információkhoz való hozzáférés, illetve az információk kezelése, integrálása, értékelése és létrehozása céljából a tudásalapú gazdaságban való működéshez.

 

Eredmények:

• A tanulók tudjanak kooperálni, egy közös cél érdekében felelősen együtt dolgozni (közös felelősségvállalás az együttműködés során), egymás munkáját értékelni.
• Ismerjék meg a magyar falu jellegzetességeit (állatok, növények, épített környezet).
• Tudjanak 15-20 mondatos összefüggő szöveget leírni.
• Képesek legyenek papíralapú és IKT-technológiával készült vizuális alkotást közösen készíteni.
• Tudjanak a megfelelő számkörben pénzt kezelni. Ismerjék a pénz értékét, beválthatóságát.
• Ismerjék a méretarány fogalmát. Készítsenek térképet a tereptárgyak ábrázolásával.
• Kommunikáció: tudjanak beszélni társaikkal a közös munka során, egyszerű előadást prezentálni megadott témában.
• Testi erőnlétük elvárható fokán teljesítsenek a sportjátékokban
• Az internetet kritikus módon használják információszerzésre.
• Legyenek tisztában a hagyományokkal, jeles napokkal.
• Készüljenek esztétikus munkák a gyakorlati feladatok során, a gyerekek ismerjék meg a színeket, a színkeverési technikákat.

A tananyag célrendszerét kifejtő kérdések

Alapkérdés

Hogyan hatunk egymásra?

Projektszintű kérdés

Hogyan éljünk vidéken?

Miért fogyasszunk hazai élelmiszert?

Mit jelent neked lakókörnyezeted?

Hogyan válasszunk demokratikusan?

Tartalmi kérdések

Hogyan csoportosíthatjuk a megismert történeteket?

Mit érdemes venni a piacon? Honnan származnak ezek az élelmiszerek? Honnan származik, és mire utal a növény elnevezése?

Mitől növekszik a növény?

Hogyan kerül a kenyér az asztalra?

Hogyan készítsünk közös dokumentumot a OneNote alkalmazásban?

 

Értékelés

A különböző tantárgyi tartalmak feldolgozása során a tanulók különböző értékelő- és önértékelő lapokat használnak. Közös olvasmány feldolgozásakor értékelik egymás csoportban betöltött szerepét. A megtanulandó tananyagtartalom elsajátítását ellenőrző listával értékelik: Scribbless.

A projekt során a tanulók blogot írnak. Ebbe közösen dokumentálják a legfontosabb történéseket, a feladatvégzés során szerzett ismereteket, tapasztalatokat.

Használják az egyes feladatok elvégzése után az önellenőrzési táblát (ennek feladatokra szabott változatait). Adjunk a kezükbe az egyéni tanulás elősegítéséhez áttekintő ellenőrző listákat, melyek arról szólnak, hogy a projekt során milyen volt a tananyaghoz és a társaikhoz való viszonyuk.

A csoportok bemutatják egymásnak és a párhuzamos osztály/évfolyam tanulóinak az elkészült végső produktumot. Ehhez használják a már ismert IKT-eszközöket. A produktumot egy ellenőrző lista segítségével folyamatosan is értékelik a gyerekek. A projekt produktuma egy közös virtuális kiállítás lesz, mely tartalmazza a tanulók saját élményen alapuló és gyűjtött dokumentumait is.

A teljes projekt során használjuk a ClassDojo alkalmazást formatív értékelésre és önértékelésre.

 

Az értékelés időrendje

A projektmunka megkezdése előtt:

Beszélgetés

Brainstorming

Lino használata

Protopage

Időterv készítése: Trello

Gondolattérkép: kapcsolati háló – rokonok vidéken és városban

Mindmup

Igazi térkép

A projekt megvalósítása alatt:

Önellenőrzési táblázat az önálló tanulás segítésére

Egymás értékelése értékelőlapokkal a munkafolyamat során (részfeladatok értékelése)

Ellenőrző lista: Scribbless

Megfigyelési tábla: egyéni (tanulók)

Blog

Önértékelő segédanyagok

A teljes projekt során használjuk a ClassDojo alkalmazást (androidos tableten is

A projektmunka befejeztével

A befejező produktum önellenőrzése áttekintő táblázattal

Scribbless

A befejező produktum bemutatása a társaknak

Tanulói értékelés szempontsor alapján

Eszközigény

Technológia – hardver

fényképezőgép, számítógép(ek), digitális fényképezőgép, DVD lejátszó, internet-hozzáférés, nyomtató, projektor, szkenner, videokamera, tablet

Technológia – szoftver

kiadványszerkesztő, levelezőprogram, képfeldolgozó, böngésző, multimédiás alkalmazások, honlapszerkesztő, szövegszerkesztő, egyéb: blog

A megvalósítás során használt online tartalmak, források linkjei

• Sulinet Digitális Tudásbázis
• kapcsolattartásra: Skype
• blogíráshoz: CSVMG blog
• csoportok felületei: Protopage
• digitális történethez: Sway, Powtoon
• rajzoláshoz: InspirArtion
• kutatómunkához, kiadványszerkesztéshez: Youblisher
• verstanuláshoz: Versike
• virtuális tablóhoz: Creatubbles
• kulcsszógyűjteményhez: AnswerGarden
• kérdőíves felméréshez: Google-űrlapok
• a projekt előkészületeihez: Microsoft Office OneNote

Nyomtatott források és eszközök

• A portfólió a projektmódszer megvalósításában. In: Szabó Ákosné (szerk.): Inkluzív nevelés – Projektpedagógia: Kézikönyv a pedagógusképző intézmények számára, Budapest, SuliNova Kht., 2006. 32–35. p., 61–67. p.
• Bandiné Liszt Amália: Fejlesztő értékelés a projektpedagógiában. In: Hegedűs Gábor – Lesku Katalin (szerk.): Projektpedagógia –projektmódszer X. Kecskemét, KF TFK, 2007. 95–106. p
• Dobák Dóra: Digitális portfólió jelentősége a pedagógiai értékelésben. In: Majoros Pál (szerk.): Reformok útján. Budapest, BGF, 2008. 318–326. p.
• Lénárd Sándor – Rapos Nóra: Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez. In: Magtár tanítóknak 3. Budapest, OKI, 2006.
• Szerencsés György: Oktatási e-portfólió és informatikai kompetencia. In: Iskolakultúra 2007. 4. sz. 24–31. p. 66. Szövegértés –szövegalkotás 5. Tanári útmutató: Projektmappa 7. Budapest, SuliNova Kht., 2007.
• A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet alapján: Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára [letöltve: 2020. május 16.]

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Környezetismeret

Vizuális kultúra

Technika, életvitel és gyakorlat

• OFI tankönyvek: Olvasókönyv 2.o., Nyelvtan-helyesírás 2.o., Matematika 2.o.
• INTEL®Teach Essential képzés tananyaga: Tevékenységleírások és tanulási tevékenységek az Itec-ben [2016. II. 20.]