A magyarság története 1301–1490
Célcsoport: 9-9. évfolyam
rövid leírás
A tematikus terv akár távtanulási környezetben is megvalósítható. Ebben támogatja a pedagógusokat a tervhez készített letölthető adaptációs összefoglaló.
részletes ismertető
A tevékenységek célja, hogy a tanulók kreatívan és együttműködve sajátítsák el a téma tudásanyagát. A magyarság története 1301–1526 című feladatlap kreatív, kollaboratív és digitális eszközök használatával nyújt támogatást a pedagógusoknak. A tevékenységek között szerepel érvelés és esszéírás I. Károly uralkodásával kapcsolatban, az ősiség törvényének elemzése és értékelése írásban vagy videófeleletben, infografikák készítése a 14–15. századi magyar társadalomról és gazdaságról, magazin készítése Hunyadi János életéről, illetve kollaboratív screencasting videóprezentáció készítése Mátyás király uralkodásáról. A feladatlap tartalmaz online értékelési lehetőségeket, amelyeket a pedagógus tetszése szerint módosíthat. A tevékenység a Magyarság története a kezdetektől 1301-ig című tematikus terv szerves folytatása.
A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere
A tanuló a korszak jelentős uralkodóinak politikai életpályáját megismerve belátja, hogy a több nemzetiségből álló Magyar Királyság a közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlődésével. Tudja, hogy az ország fejlődésének lehetőségeit lényegesen befolyásolta az oszmán törökökkel folytatott küzdelem. (Forrás)
A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban, előzményei
A 9. évfolyam utolsó nagy témaköre ’A magyarság története a kezdetektől 1490-ig’ címet viseli. Ennek a témakörnek a második felét dolgozza fel a benyújtott tematikus terv. Ezt megelőzően a tanulók megismerkedtek az ókori Kelet, Hellász és Róma, valamint a középkor ismereteit, jellemzőit feldolgozó témákkal. Tantárgyi kapcsolatok Magyar irodalom: Janus Pannonius, Arany János: Toldi Ének-zene és vizuális kultúra: A reneszánsz stílus Magyarországon (Forrás) |
Az ellenőrzés-értékelés tervei
A feladatlap alkalmas arra, hogy a pedagógus alkalmazza a kifordított (tükrözött) osztályterem módszert, amely során a diákok egy meghatározott tankönyvi lecke, videó, cikk vagy egyéb típusú tananyag otthoni feldolgozása után, a tanórán változatos módokon alkalmazzák a megszerzett tudást. Az otthoni munka ellenőrzésére érdemes online tesztfeladatsort összeállítani, amely nem a tananyag elsajátításának mértékét méri, hanem a feldolgozásának tényét ellenőrzi. Ennek megfelelően kifejezetten szövegértésre épülő feladatsort kapnak a diákok, amelynek az eredményét a pedagógus is látja. Így a tanórán a tanár már tisztában van azzal, hogy milyen területek, problémák igényelnek alaposabb magyarázatot.
A mérés-értékelés leghatékonyabban elektronikus formában valósul meg. Fontosnak tartom kiemelni, hogy minden egyes értékelés eredménye elmenthető a pedagógus számára. A Kahoot!- és a Google Forms-tesztek eredményei lementhetőek adattáblázat formájában. Szintén lényeges, hogy az összes teszt másolható és módosítható, tehát a pedagógusoknak lehetősége van arra, hogy az osztályaik igényeihez, a tanulók képességéhez szabják azokat. A mérés-értékelésnél a Kahoot! olyan megoldás, amelynek alkalmazása során a diákok egymással versenyeznek, így a folyamatban megjelenik a játékosítás is.
A feladatlap használatakor előny, ha a tanulóknak és a pedagógusnak van hozzáférése az okostankonyv.nkp.hu oldalhoz, mert ott az egyes leckék anyagában nagyon sok feladat érhető el, amelyek kiválóan alkalmasak a differenciált oktatási tevékenységek megvalósítására. Ugyanezt a célt szolgálják a feladatlapról elérhető Kahoot!-, Quizizz- és Google Forms-tesztek is, hiszen azokat többször is el lehet végeztetni a nehezebben tanuló diákokkal, így fejlesztve őket.
A feladatlapon a különböző tesztek mellett hangsúlyosan jelenik meg a tanulói produktumok előállítása. A tevékenységek során a diákok több alkalommal kapnak lehetőséget arra, hogy aktív, kreatív módon szerezzenek új ismereteket és használják azokat valamilyen gyakorlati megoldás során. Ilyen tevékenységek:
- Érvelés a honorrendszer bevezetése mellett
- Esszéírás a bányareformról
- Nagy Lajos külpolitikájának megjelenítése térképen
- Forráselemzés és értékelés írása az ősiség törvényéről
- Infografikák készítése a 14–15. századi magyar társadalomról és gazdaságról
- Magazin készítése Hunyadi János életéről
- Prezentáció készítése Hunyadi Mátyás uralkodásáról
Tapasztalataim alapján a legjobb, ha a pedagógus és a diákok közösen határozzák meg ezeknek a tanulói produktumoknak a kritériumait és értékelését.
Eszközigény
Technológia – hardver: A feladatlapot úgy terveztem meg, hogy elektronikus és nyomtatott formában is használható, mert az iskolák eszközellátottságát figyelembe véve, rendkívül fontos a nagyfokú rugalmasság. Hardver szempontjából létezik optimális és minimális követelmény:
- optimális: a diákok rendelkeznek iskolai vagy saját laptoppal/fizikai billentyűzettel ellátott tablettel – ez esetben a feladatlap teljes egészében használható ezeken az eszközökön;
- minimális: a diákok okostelefonnal/fizikai billentyűzettel nem ellátott tablettel dolgoznak – ez esetben érdemesebb papíron kiadni a feladatlapot és úgy dolgozni benne. A telefonokon/tableteken is hatékonyan végrehajtható tevékenységeket az ott található QR-kódok segítségével nyithatják meg.
A megfelelő internetkapcsolat nélkülözhetlen!
Technológia – alkalmazások: A feladatlap javasolt online használatához mindössze egy böngésző szükséges, valamint egy Google-fiók a Docs, Forms, Maps és Drawings alkalmazások eléréséhez. Google-fiókkal az androidos okostelefonok elterjedtsége miatt gyakorlatilag mindenki rendelkezik.
A megvalósítás során használt online tartalmak, források linkjei
A feladatlap használata során előny, de nem feltétel, ha van okostankönyv-hozzáférése a pedagógusnak és a diákoknak.
Anjouk Magyarországon – Zanza tv
Nyomtatott források és eszközök
OFI Történelem 9. című tankönyv;
A feladatlap kinyomtatva, ha nincs meg az optimális hardver.