Animációk készítése általános iskolában

Célcsoport: 5-8. évfolyam

rövid leírás

Gyakorlatorientált, a diákok tevékenységeire alapozó tematikus terv, amelynek célja az animációkészítés egyre komolyabb készségeket igénylő technikáinak fokozatos elsajátítása.

részletes ismertető

A vizuális kultúra mozgóképi közlés témaköre kiváló lehetőséget ad arra, hogy a digitális eszközöket alkotó és tudatos módon használjuk. A mozgókép működésének, a mozgás illúziókeltésének és kezdeti animációs filmek technikatörténeti hátterének megismerése után a tanulók lépésenként sajátítják el az animációkészítés technikáit, képesek lesznek egy egyszerűbb gif, animált kép létrehozására. Az együttműködést igénylő feladatok egyaránt fejlesztik a diákok szociális kompetenciáit és kommunikációs készségeit. A vizuális feladatok végzése során számos kognitív képesség fejlesztése is cél (figyelem, emlékezet, szerialitás, stb.).  A sztori létrehozása révén fejlődik a szövegalkotási, történetalkotási készségük, és bővül a szókincsük. A tanulók minden óra végén értékelik a saját munkájukat, megfogalmazzák a nehézségeket, a lehetséges megoldási módokat, ötleteiket. Ez segíti az önvezérelt tanulás kialakítását, a tanulók önreflexiós képességének fejlesztését.

A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere

Mozgások megfigyelése, megjelenítése. Időbeli folyamatok értelmezhető megjelenítése.

Mozgásélmények megfigyelése valóságos vagy mozgóképi példák alapján, a mozgássor fázisokra bontása (pl. mozgókép „kikockázása”). A mozgás megjelenítése vizuális átírással (pl. egyszerű tárgyanimáció, optikai játékok: pörgetős füzet, zootróp-szalag).

A természet, (pl. növény, időjárás, ember, táj, állat) az épített környezet (pl. épület, település, híd) időbeli folyamatainak, változásainak (növekedés, fejlődés, pusztulás, lebomlás, öregedés, penészesedés, rozsdásodás) megfigyelése, modellezése (pl. hószobor, az időjárásnak kitett anyag változása) személyesen választott cél érdekében (pl. emlékek felidézése, napi tevékenység tervezése). A folyamatok dokumentálása, ábrázolása saját készítésű fotókkal, képekkel, szöveggel.

 

 

A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban, előzményei

Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Különböző mozgások vizuális rögzítése. Hang és kép együttes alkalmazása. Tervvázlatok készítése.

Tantárgyi kapcsolatok

Magyar nyelv és irodalom: történet ideje, helyszíne, cselekmény kezdő- és végpontja, cselekményelemek sorrendje, elbeszélő, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés; szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, jelenet, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont.

Dráma és tánc: mozgásfolyamatok, mozgássor, cselekmény, jelenet, feszültség, konfliktus, fordulópont, díszlet, jelmez, kellék, fény- és hanghatások.

Természetismeret: mozgás és idő változása; ciklikus jelenségek.

Testnevelés: alapmozgások, mozdulatsorok kivitelezése.

Informatika: egyszerű animációk, a hagyományos médiumok modern megjelenési formái, Scratch-programozás, Imagine Logo, LogoMotion.

Matematika: változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás kiemelése.

Az ellenőrzés-értékelés tervei

A tanulók minden óra végén értékelik a saját munkájukat, megfogalmazzák a nehézségeket, a megoldási módokat, ötleteiket, ezzel segítve társaikat is. A pedagógusi értékelésben törekszem a pozitívumok kiemelésére. Az értékelések során, a pozitív megerősítés végett, a társértékelés is nagyon hasznos, ezért úgy kell időt hagyni az óra végén, hogy a tanulók elmondhassák a véleményüket egymás munkájáról.

A több órán átívelő feladatok során, a 45 perces egységek végén mindenképpen be kell iktatni részértékelést, hogy a tanulók a megmaradt idővel jól tudjanak gazdálkodni, az elvégzendő feladatokat ütemezni. Az időkereteket a rajz- és informatikai feladatok esetében a legnehezebb betartani, ezért erre folyamatosan figyelni kell.

A tanulócsoport értékelési kultúrájának fejlesztéséhez hozzájárul, ha az értékelés rendszeresen és objektív szempontok mentén történik. A szempontok összeállításában a tanulók bevonásával az önértékelés hatékonyabbá válik, és kedvezően hat a tanulók belső motivációjára, koncentrációjára.

A feladatok kiosztása során az ellenőrzés-értékelés szempontjait, az elvárásokat közösen megbeszéljük, egyeztetjük, hogy a tanulók a munka során ezeket szem előtt tudják tartani. Érdemes ezeket a táblára is felírni.

A szokásrendünkbenben már meglévő értékelési szempontok:

  • munkafegyelem
  • a munka minősége (az egyes órai feladatoknál más-más fókuszokat határozhatunk meg)
  • mi az ami tetszett, miért?

mi okozott nehézséget, mi lehet a megoldás?

Eszközigény

Technológia – hardver: Internetelérés, tanulói tabletek, tanulói laptop, tanári laptop, projektor, interaktív tábla, digitális fényképezőgép.

Technológia – alkalmazások: Képmegjelenítő program, animációkészítő szoftver (LogoMotion, Scratch online vagy offline), MS Office alkalmazások, Linoit, Stop Motion Studio

A megvalósítás során használt online tartalmak, források linkjei

A Scratch honlapján, útmutatók, ötletek találhatók. (Utolsó letöltés: 2020. szeptember 3.)

Lakatosné Tóth Anita YouTube csatornáján „Animáció” témakörében összeállított lejátszási lista (Utolsó letöltés: 2020. szeptember 3.)

Pasaréti Otília – Abonyi-Tóth Andor: Meseszerkesztő program. Útmutató a LogoMotion használatához. TeamMese. (Utolsó letöltés: 2020. szeptember 3.)

Szimulációk készítésének lehetőségei Imagine-ben. Sulinet Tudásbázis, informatika tananyag. (Utolsó letöltés: 2020. szeptember 3.)

M.Tóth Éva–Kiss Melinda (2014): Animációs mozgóképtörténet I. (Utolsó letöltés: 2020. szeptember 3.)

Margaret Scrinkl: Stop-Motion Animation Compilation. Youtube. 2019. márc. 3. (Utolsó letöltés: 2020. szeptember 3.)

Nyomtatott források és eszközök

Az animáció választott eszközei lehetnek: legófigurák, Lego építőkészlet, gyurma, grafikai eljárás (színes ceruza, ceruza, toll, papír, olló, ragasztó)