Online jelenlét és testképzavar

Célcsoport: 9-10. évfolyam

rövid leírás

A DGYS Digitális káprázatok tananyagainak célja a digitális médiaműveltség (médiaintelligencia) fejlesztése, a digitális eszközökkel támogatott oktatás lehetőségének biztosításával. Az óratervek 2–4 tanórás tematikus egységeket alkotnak, amelyek úgy lettek kialakítva, hogy támogassák ráépülő oktatási projektek megvalósulását.

A IIB2 Online jelenlét és testképzavar témakör célja a tanulók azon képességeinek a fejlesztése, amelyek birtokában tudatosítják, hogy mivel az online identitások, testképek többnyire maszkok, vágyott és elképzelt virtuális karakterek, avatarok, az azokkal való fizikai azonosulás szándéka a testképzavar, testkép-függőség kockázatával járhat. Legyenek képesek különbséget tenni a médiában megjelenő valós és fiktív karakterek között. A sztárkultusz fogalmán keresztül ismerkedjenek meg a szépségkultusz képlékeny fogalmával, amely elvezeti őket az online jelenlét divatkonstrukciós testmegjelenésben megragadható hátrányokhoz és a testképzavar jelenségéhez.

részletes ismertető

A három Digitális káprázatok tanóra tartalma

A bevezető óra a valóság médiareprezentációjával, azon belül a reklámok vágykeltő módozataival, a tökéletesség elérésének és birtoklásának az ígéretével és a spotokban megszépített világkép sikerorientált figuráival foglalkozik. Ezt a tökéletesség-igényről kialakított párbeszédet kívánja összekapcsolni a közösségi oldalakon megosztott testfotók, szelfik beauty filterekkel felturbózott kultuszával. A 2. órában a sztárok (influencerek, vloggerek, youtuberek) médiamegjelenésének a követéséről, népszerűségük külsőségeiről, a róluk kialakított kép mintakövetőiről beszélünk. A médiában megjelenített, idealizált testképek, sztárfotók kialakíthatnak egy olyan elvárásrendszert, amely alapján a közösségi média felületein megjelenő, bárki által feltölthető szelfik vagy egész alakos fotók hasonlítani szeretnének a reprezentált ideálishoz. A 3. óra a közösségi média testkép-reprezentációjáról, a mintakövetés miértjeiről és a testképzavarok felfedezéséről, tüneteiről, lehetséges kezeléséről, kialakulásának megelőzési stratégiáiról szól. Szó esik a CGI influencerek követőiről, azt kibontva, hogy már nem is kell hús-vér sztárkultusz és sztárkövetés ahhoz, hogy valakinek (a mesterségesen előállított) teste összehasonlítási alapot, vágyott testképmintát adjon. A testképzavar tüneteinek feltérképezése után megkülönböztetjük azokat a jeleket, amelyek zavarról árulkodnak, s azokat, amelyek pusztán az önmagunkkal szemben támasztott igényességről és az önkifejezésről szólnak. Az óra végén megbeszéljük, hogy kihez lehet fordulni, ha bajban vagyunk, vagy ha barátainkon felfedezzük a zavar bármely tünetét.

A bevezető 3 foglalkozásra épülő, választható projektfeladattípusok

A témakörhöz kapcsolódóan egy A) és egy B) megoldást ajánlunk, egy kutatási és egy kreatív feladatot, amelyek az első három óra anyagára épülve, további 2–4 órában megvalósíthatók.

A) Kutatás: a témakör elméletéhez kapcsolódva a diákok végezzenek egyéni kutatást az általuk használt online felületeken, és állítsanak össze egy értékelésekkel, jegyzetekkel ellátott példagyűjteményt az általuk talált manipulált, hamis, ideologizált képet sugárzó képekről, esetleg médiaeseményekről (például a Schobert Norbert körüli 2020 januári eseménysorozat). A kutatás után kiscsoportban hozzanak létre egy olyan (online vagy offline) felületet, ahol eredményeiket, értékeléseiket bemutathatják.

  • Időkeret: 1 óra kutatás, elemzés 1 óra bemutatókészítés – közös megbeszélés (vagy 1 óra bemutatókészítés, 1 óra prezentáció, közös megbeszélés)
  • Lehetséges kérdések az értékeléshez:
  1. Hol, milyen platformon jelent meg?
  2. Mi a célja (információ, reklám, figyelemfelkeltés, szatíra)?
  3. Ki tette közzé? (Magánszemély, „celeb”, vagy cég)?
  4. Milyen eszközöket használ a hatáskeltésre (a képen szereplő személy külseje, testi jellemzői, képkivágás, színek, manipuláció, tárgyak, környezet stb)


B) Kreatív: A tanulók tanulócsoportban hozzanak létre egy Instagram-oldalt egy fiktív személyiség számára, és állítsák össze „online lábnyomát”, készítsenek számára fotókat, és megfelelő módon töltsék fel azokat a közösségi oldalra. A „személyiségek” követhetik egymást, és interakció is kialakulhat közöttük.

Tevékenységek:

  • Online személyiség profiljának megtervezése, adatok (életkor, nem, hobbik stb.)
  • Fotók elkészítése – összegyűjtése, válogatása, sorrend kialakítása;
  • A képekhez tartozó kísérő szövegek, hashtagek, hivatkozások megírása;
  • Profil elkészítése, kapcsolatfelvétel a többi csoport által készített profillal;
  • Interakciók a csoportok között;
  • Közös, szóbeli reflexió, értékelés (érzések, gondolatok, tanulságok)
     

Tartalmi követelmények

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Médiareprezentáció, reklám, sztár – és szépségkultusz, közösségi média és ezek társadalmi szerepe
Digitális kultúra: Infokommunikáció, hiteles és nem hiteles információ megkülönböztetése, közösségi média, Photoshop és képmanipuláció
Magyar nyelv és Irodalom: Kommunikáció, tömegkommunikáció
Etika: Egyén és közösség; Korunk kihívásai

Tanulási célok/tanulási eredmények

  • Adatok, információk és digitális tartalmak böngészése, keresése és szűrése, értékelése
  • Interakció és megosztás digitális technológia segítségével
  • Az online személyiség kérdései
  • Digitális technológiák kreatív alkalmazása
  • Felelős és kritikus internethasználat
  • Együttműködés, kooperáció
     

Szükséges készségek

A reklámokkal kapcsolatos alapvető ismeretek, a sztár és a celeb fogalma. A közösségi média és az online böngészők készségszíntű használata.

A tananyag célrendszerét kifejtő kérdések

Alapkérdés:

  • Tudatában vagyunk-e annak, hogy a média befolyásolja a testünkről alkotott képet?

Projektszintű kérdés:

  • Hogyan hat a közösségi média a saját testünkről alkotott képre?

Tartalmi kérdések:

  • Mit jelent a testképzavar fogalma?
  • Hogyan különböztetjük meg az igényességet a zavartól?
  • Kik azok az influencerek, és hogyan befolyásolják az önképünket?
  • Hogyan hat a közösségi média az ideálisról alkotott elképzelésünkre?
     

Értékelés

A projektmunka megkezdése előtt:

  • részvétel a három bevezető órán, a 2. órára házi feladat készítése (részletes leírás az óraterv értékelés részében)
  • a harmadik óra végén feleletválasztós teszt kitöltése.

Mialatt a tanulók a projekten dolgoznak és feladatokat hajtanak végre:

  • TKM táblázat a kutató és kreatív projektfeladat elvégzéséhez
  • Értékelőlista
  1. A) a példagyűjtemény elkészítéséhez
  2. B) a kreatív feladatban létrehozott Insta-oldal tartalmi, formai követelményeiről 

A projektmunka befejeztével:

  • csoportmunkát értékelő online kérdőív
  • reflektív beszélgető-kör

Értékelési összefoglaló:
Az első 3 foglalkozás részletes értékelési leírását a Digitális Káprázatok tananyag tartalmazza, az erre épülő projektfeladat során a diákok csoportban dolgoznak, és a csoportok munkáját értékeljük.
A.) Kutatás: 

  • Kutatás dokumentációja (téma, témaválasztás szempontjai, anyaggyűjtés, vizsgálati szempontok)
  • A kutatómunka eredményének prezentációja (feladatnak megfelelés, terjedelem, elemzési szempontok érvényesülése, alaposság)

B.) Kreatív:

  • a választott témakörben végzett kutatás eredményei, forgatókönyv készítése (szempontok: fogalmi pontosság, alaposság)
  • az elkészült projektmunka (szempontok: terjedelem, alaposság, kreativitás)
  • prezentáció: a lájkvadászat eredménye, személyes reflexiók (közös, egész csoportos megbeszélés keretében)

Technológia

BYOD, lehetőség szerint minél több saját okoseszköz, de legalább tanulócsoportonként egy okoseszköz, internet-hozzáférés.
Az A.) projekt esetén ezenkívül legalább tanulócsoportonként egy laptop vagy asztali számítógép.

A tananyagegységben megjelölt alkalmazások: