Településföldrajz
Célcsoport: 9-10. évfolyam
rövid leírás
A változatos feladatok megoldása révén a gyerekek átfogó képet kaphatnak a társadalom- és gazdaságföldrajzi folyamtok ok-okozati összefüggéseiről. Az ingyenesen letölthető, interaktív fejlesztő gyakorlatok segítségével képesek lesznek az önálló, analizáló tevékenységekre, amelyek során megismerkedhetnek környezetük adottságaival is.
részletes ismertető
A tematikus terv a földrajz tantárgyon belül a településföldrajz témakörét dolgozza fel, elsősorban digitális feladatok és interaktív alkalmazások segítségével. Az elsődleges célja a tantárgyi ismeretek és készségek elsajátításán túl, hogy a tanulók magabiztosan éljenek a digitális technológia adta oktatási lehetőségekkel. Fontos, hogy a tanulók aktívan, feladatokat megoldva ismerjenek meg társadalmi-gazdasági folyamatokat, és tudásukat a többiekkel is képesek legyenek megosztani. A nemzetközi-globális folyamtokon kívül a diákok esettanulmányokkal is találkozhatnak: így tanulmányozhatják, hogy Budapest mennyire élhető város. A digitális eszközök hatékonyan támogathatják az ismeretanyag rögzítését és alkalmazását. Így a diákok térben és időben tudják vizsgálni a folyamatokat, illetve saját maguk szerkeszthetik a felületeket. Ezek az alkalmazások nemcsak szemléltetnek, de segítségükkel a magasabb szintű képességek is gyakorolhatók: az analitikus gondolkodás, az oksági kapcsolatok megtalálása és a társadalmi folyamatok kritikus értelmezése. A feladatok megoldása emellett hatékonyan fejleszti a topográfiai ismereteket, a grafikonelemzés képességét, valamint a földrajzi szakszókincs használatát is.
A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere
A tematika tanórái szorosan kapcsolódnak a NAT és a kerettanterv megfogalmazott céljaihoz. A diákok képet kaphatnak a világban zajló társadalmi folyamatok okairól és következményeiről. A folyamatok értelemzése során nemcsak átfogó tudást szereznek, hanem esettanulmányok segítségével a lokális problémákkal is szembenézhetnek.
A módszerek tekintetében elsősorban a tanulói aktív munka, a foglalkoztatva tanulás céljait vettem figyelembe. A feladatok megoldása és az internetes interaktív oldalak alkalmazása során a diákok felismerhetik az összefüggéseket és a folyamatok okait, következményeit.
A Digitális Oktatási Stratégia célkitűzésit is folyamatosan szem előtt tartja a tematikus terv. A tanulók az interneten ingyenesen elérhető tartalmak felhasználásával földrajzi tartalmú információkat keresnek és böngésznek. Ezeket a megtalált információkat a feladatok kérdéseihez kapcsolódóan tudják szűrni, jó esetben megérteni. A digitális együttműködés több feladatban is teljesül: a közösen szerkeszthető dokumentumokban kooperatív munka során megoszthatják ismereteiket. Mindezt a digitális technológia kreatív használata segítségével tehetik meg, mivel a különféle alkalmazásokat saját tudásuk és személyiségük alapján használhatják: a választás lehetősége sok feladatban lehetséges.
Az RJR-modell (Ráhangolódás–Jelentésteremtés–Reflektálás) két szinten is érvényesül a tematikus tervben. Ha globálisan, makroszinten nézzük, akkor az első óra általános áttekintéssel, egyéni tapasztalatokkal indul. Itt általános rálátást és visszatekintést kaphatnak a diákok a településekkel kapcsolatban, hiszen már az általános iskolában is tanulhattak a településekről. A 2–4. tanóra elsősorban új tananyag feldolgozását, illetve gyakorlati alkalmazását, elmélyítését segíti elő. Végül az utolsó tanóra a visszatekintés, összefoglalás célját szolgálja.
Ezzel együtt az RJR-modell mikroszinten, óráról órára is megjelenik. Az órák kezdő részébe elsősorban korábbi ismereteket aktivizáló vagy bemelegítő feladatok kerültek. Az órák középső részén történik a jelentésteremtés – az új ismeretek elsajátítása –, majd az órák befejező részében az összegzés, az ismeretek alkalmazása kerül sorra.
A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban, előzményei
A kerettanterv szerint a 9. évfolyamos földrajz utolsó témája a Társadalmi folyamatok a 21. század elején, 6 órában. Ebbe tulajdonképpen beletartozik a népesség-, és településföldrajz témaköre is. Viszont a 10. osztályban az utolsó témakör a Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei (10 óra), amiben jelentős súllyal vannak jelen az urbanizáció kihívásai. Így a településföldrajz témakörét egybevettem a globális témakör idevágó tananyagaival, összesen öt órában. Az OFI által 2018-ban kiadott újgenerációs tankönyv is hasonlóképpen tagolja a tananyagokat a 10. osztályban.
Tantárgyi kapcsolatok
- Matematika: grafikonelemzés, települési adatok összegzése;
- Történelem: városok kialakulása;
- Biológia: urbanizációs egészségügyi problémák, környezetvédelem
Az ellenőrzés-értékelés tervei
1. TANÓRA
1. modul – tanári szóbeli visszajelzés
2–3. modul - tanári ötfokozatú jeggyel való értékelés a beadott munkákkal kapcsolatban. A csoport összes tagja ugyanazt a jegyet kapja.
Értékelési szempontok:
10–9 pont: 5-ös érdemjegy. A térképen megtalálható a település a megadott szempontok alapján. Legalább öt szolgáltatás távolságokkal megtalálható. A leírásban csak kisebb tartalmi hibák vannak, bármelyik jövőkép indoklással és kellő részletezettséggel elfogadható.
8–7 pont: 4-es érdemjegy. Csak 4 szolgáltatás van feltüntetve, és/vagy a távolságok közül hiányzik egy. A jellemzésben tárgyi tévedés található, a jövőkép indoklása nem kellően részletes.
6–5 pont: 3-as érdemjegy. Csak 3 szolgáltatás van feltüntetve, és/vagy a távolságok közül hiányzik kettő. A jellemzésben több tárgyi tévedés található, a jövőkép indoklása nem szervesen kapcsolódik a jövőképhez.
4–3 pont: 2-es érdemjegy. Csak 2 szolgáltatás van feltüntetve, és/vagy a távolságok közül hiányzik három. A jellemzésben több jelentős tárgyi tévedés található, a jövőkép indoklása hiányzik vagy teljesen hiányoznak belőle a földrajzi okok.
2–1 pont: 1-es érdemjegy. Csak 1 szolgáltatás van feltüntetve, és/vagy a távolságok közül hiányzik négy. A jellemzés és/vagy a jövőkép leírása hiányzik.
2. TANÓRA
2. modul – Közös frontális ellenőrzés. Az a) és b) feladatoknál érdemes egy-egy diákot megkérni, hogy a projektoron is mutassák meg az alaptelepüléseket és a határokat. A c) és d) feladatoknál a diákok információi alapján a tanár által összegzett gondolattérkép lehet hatékony. Így a diákok láthatják, hogy a saját feladatukban mit írtak le vagy mi hiányozhat még.
Házi feladat – a tanulók egymás munkáit értékelik a közösen megosztott dokumentumban. Ha nagyon jónak és gyakorlásra hasznosnak találták, akkor 3 J-t kap a feladat, ha kevésbé jónak, akkor 2–0 J-t. Ha tartalmi hibát észlelnek, akkor azt is rögzítik a dokumentumban a helyes megoldással. (Ezek megtalálására a pedagógus kisötössel is motiválhatja a tanulókat.)
3. TANÓRA
1. modul – a legdominánsabb alapfunkciót frontálisan is megosztják a diákok. Ha nincs legfontosabb funkció, akkor a pedagógus felhívhatja a figyelmet a multifunkciós városok fogalmára.
2. modul – szóbeli társértékelés. Megfelelő mennyiségű és tartalmilag megfelelő-e a városok és funkciók térképe? Tanári ellenőrzés: szóbeli visszajelzés a térképekről.
3. modul – a megoldásokat közös felületen megosztják és egy-egy csoport egymással ellenőrzi, megbeszéli. Az F) pont szófelhőjét a tanári gépen közösen készítik el, majd kivetítik/megosztják.
4. TANÓRA
Az 1–2. modul feladatait a diákok egymással vetik össze. Az 1. modul közös következtetéseit érdemes frontálisan közösen is megbeszélni és rögzíteni. A 2. modul kérdéseit és a közös gondolattérképet a pedagógus szóban értékeli (mennyire részletes, mennyi alpont van, kell-e még kép vagy grafikon, a grafikon/kép mennyire kapcsolódik a gondolattérkép pontjaihoz).
5. TANÓRA
1. modul: a tanulók akár többszöri próbálkozásra is megoldhatják a feladatokat, ezzel gyakorolnak. Ha maximális pontszámot kapnak, ezzel a szoftver visszajelez, hogy elsajátították a tudást. Ekkor érdemes külső tanári motivációval ösztönözni a tanulókat (kisötös, piros pont stb.)
2. modul: a társértékelés alapján a feladatok minőségét értékelik a diákok egymás számára.
– A kérdések jól érthetők, könnyen lehet rájuk válaszolni, jól használhatóak gyakorlásra.
– A kérdések nagy része érthető, nem mindegyikre lehet könnyen válaszolni, de jól használhatóak gyakorlásra.
– A kérdések nehezen érthetők, nehezen lehet rájuk válaszolni, nehezen használhatóak gyakorlásra.
Eszközigény
Technológia – hardver
Mind az öt órához:
- szélessávú wifi
- tanulói laptopok (legalább 4-5 tanulónként 1)
- projektor
Mivel a feldolgozás nagyrészt a tanulók digitális képességek fejlesztésére fókuszál, a tanórákat elsősorban olyan technikai háttérrel lehet elvégezni, ahol szélessávú wifi, projektor és számítógépek állnak rendelkezésre a tanórán. A feladatok egy részét el lehet végezni táblagépekkel vagy mobiltelefonnal is, de a tanulási folyamat tekintetében a leghatékonyabb eszközök asztali gépek vagy laptopok. Ennek az az oka, hogy nemcsak képeket kell elemezni vagy rövidebb szövegeket elolvasni, hanem szövegeket és digitális produktumokat kell elkészíteni. A legideálisabb eszköz a laptop, mert a tematika során sokszor fókuszáltam a kooperatív és csoportos munkaformákra.
Technológia – szoftver
internetböngésző program (Chrome vagy Mozilla), Adobe Flash Player
A megvalósítás során használt online tartalmak, források linkjei
Bátorfy Attila: Növekvő városok, ATL002
LearningApps – https://learningapps.org/
Google Fordító – https://translate.google.com/?hl=hu
A Mercer Intézet listája az élhető városokról (Quality of living city ranking)
Cities: An interactive data visual, International Institute for Environment and Development
Nyomtatott források és eszközök
Arday István–Dr. Kőszegi Margit–Dr. Makádi Mariann–Sáriné dr. Gál Erzsébet–Ütőné dr. Visi Judit: Földrajz 10. tankönyv, Eszterházy Károly Egyetem–OFI, 2018.