Tudástár – Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

Varázslatos rengeteg az őszi erdő

Célcsoport: 1-4. évfolyam

rövid leírás

Az erdő témakörét feldolgozó projekt, melynek fókuszában a tapasztalati tanulás és a digitáliseszköz-használat komplex alkalmazása áll.

részletes ismertető

A projekt során az erdő témakörét közvetlen megfigyeléseken keresztül dolgozzuk fel a gyerekekkel, nagy hangsúlyt helyezve az érzékszerveink (látás, tapintás, hallás) révén szerzett tapasztalatokra. A digitális eszközök (okostelefon, tablet, fényképezőgép) a természetben tett tanulmányi séta során a megfigyelések rögzítésében és elemzésében segítenek. A megismerés folyamatában, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, az egyszerűtől a bonyolult, a közelitől a távoli felé haladunk. A diákok csoportokat alkotva az erdei kirándulás során megfigyelik és összehasonlítják a lágy- és keményszárú növényeket, fatörzsméreteket mérnek, terméseket és növényeket gyűjtenek, az állatokról és növényekről fotókat készítenek. A gyűjtésüket követően különböző források (iPictureThis, PlantNet digitális növény-, és állathatározó alkalmazások) alapján vizsgálják meg a látott növényeket, állatokat, végül megszerzett tudásukat a Canva alkalmazás segítségével plakátokon rögzítik. Egy záró csoportmunka keretében egy-egy kiválasztott állattal interaktív játékokon keresztül részletesebben is megismerkednek, a projekt során megszerzett tudásukat egy prezentációban (MS PowerPoint) összegzik. Az értékelés alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. Az értékelésnél az elsajátított ismeretek tudásszintje mellett a tevékenységek során tanúsított aktivitást, a gyerekek önmagukhoz viszonyított előrehaladását, ismeretszerző tevékenységét, ismereteik pontosságát, szilárdságát és kreatív alkalmazását, valamint az együttműködést egyaránt figyelembe kell venni. Ugyanakkor a tanulók egymást és önmagukat is értékelik a projekt során végzett munkájuk alapján.

A projekt pedagógiai alapjai

Szükséges előismeret és készségek:

A tanuló ismeri a következő fogalmakat: madár, emlős, rovar. Képes tapasztalatait írásban rögzíteni. Felismeri a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben megadott szempont szerint tud csoportosítani. Önállóan végez méréseket. Ismeri az évszakok és a hónapok neveit, sorrendjét, jellemző időjárási jelenségeit, egyéb jellemzőit. Tudja használni az egeret, billentyűzetet, az érintőképernyőt, okostelefont.

Tartalmi követelmények:

A projekt során elsajátítják az erdőjárás magatartási szabályai.

Megismerik a kullancsok által terjesztett betegségeket, a megelőzés és védekezés formáit.

Megfigyelik az erdei életközösséget, jellegzetes erdei növényeket, növényi részeket. Képesek lesznek az erdő növényeinek különböző szempontú csoportosítása.

Vizsgálatokkal megkülönböztetik a növényi részeket, a tapasztalataikat rögzítik. (Megismert fogalmak: életközösség, lombhullató, örökzöld)

Megismerik a gombák gyűjtésének és fogyasztásának szabályait, az erdő szintjeit, az erdőszintek legjellemzőbb növényeit (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gomba, erdei pajzsika, nagy seprűmoha, virágos növények, lágy szár, fás szár).

Az erdő gerinctelen és gerinces állatainak (szarvasbogár, gyapjaslepke, erdei vöröshangya, koronás keresztespók, közönséges kullancs, széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas, vaddisznó, erdei fülesbagoly, róka) jellemzőit megfogalmazzák: külleme, teste, élete, szerepe az erdő életében. Megismerik a táplálkozási lánc fogalmát.

Felismerik a környezetvédelem fontosságát, a környezetszennyezés káros hatásait.

Tanulási célok/Tanulási eredmények:

Az iskolába kerülő gyerekeknek a természettel kapcsolatos élményei, megfigyelései és az ezekre talált magyarázatai nagyon sokfélék. A projekt abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös munka élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása, és annak megerősítése, hogy a környezet élőlényei szoros kapcsolatban állnak egymással.

További célok:

Az élőhelyekhez, a környezethez való érzelmi kötődés megalapozása.
Megfelelő viselkedéskultúra kialakítása a természetjárás során. Pozitív attitűd kialakítása az élőlényekkel kapcsolatosan.
A látottak rövid, tömör, lényegre törő megfogalmazása.
A természetes élőhelyek és az ember kölcsönös viszonyának megértése.
A rész-egész viszonyának megértése.
Méretek összehasonlítása. Arányok megfigyelése, jelentőségük megértése.
A természet adta javak megbecsülése.
A madarak testfelépítése és az életmódjuk közötti összefüggések megláttatása. Az időjárás és a madarak élete közötti összefüggések megláttatása. Az ember és a madarak kapcsolata, madárvédelem.
Az állatokhoz való pozitív értelmi-érzelmi viszonyulás.
Az állatok iránti felelősségérzet megalapozása. A vadon élő emlősállatok és az élőhelyük közötti összefüggések megláttatása.
Figyelem, önfegyelem fejlesztése.
A digitális eszközök alkalmazása az információszerzésben, rendszerezésben, az értékelés és kommunikáció érdekében.

A tananyag célrendszerét kifejtő kérdések

Alapkérdés:

Milyen az élet az őszi erdőben?

Projektszintű kérdés:

Milyen összefüggéseket fedezünk fel az erdei élővilágban?

Tartalmi kérdések:

Milyen lakóhelyek vannak az erdőben? (Az erdő szintjei)
Milyen növények találhatók az erdőben?
Milyen állatok élnek az erdőben?

Értékelés

Az értékelés alapelvei

Az értékelés alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. Az értékelésnél az elsajátított ismeretek tudásszintje mellett a tevékenységek során tanúsított aktivitást, a gyerek önmagához viszonyított előrehaladását, ismeretszerző tevékenységét, ismereteinek pontosságát, szilárdságát és kreatív alkalmazását és az együttműködést egyaránt figyelembe kell venni.

Értékelési szempontok:

– Mennyire használja pontosan az elsajátított ismereteket?

– Mennyire tudja a megszerzett ismereteket egymásra építeni, illetve egymáshoz kapcsolni?

– Hogyan történik az elemi következtetések levonása?

– Hogyan, milyen szinten használja a megismerési módszereket az önálló ismeretszerzésben?

– Milyen a megfigyelési, mérési eredmények lejegyzésében való jártassága?

– Hogyan történik az összefüggések, oksági kapcsolatok felismerése?

– Mennyire segíti társait a munka során?

– Hogyan látja saját és társai munkáját a projektben?

A projekt során a gyerekek folyamatosan bemutatják egymásnak az elkészült munkákat, amit ki is egészíthetnek, módosíthatnak a hallott vélemények, javaslatok alapján.

A projekt záráskor az elkészült munkákat egymásnak és egy alsóbb évfolyamnak is bemutatják, majd csoportonként értékelik saját és mások alkotásait (poszter, szófelhő). A pedagógus a fent leírt szempontok szerint értékeli a csoportok munkáját. A „tanulási ösvény” táblázatot minden tanuló látja, és a saját magára vonatkozó részt tölti ki. A pedagógus a színekből azonnal látja, hogy kinek hol vannak hiányosságai, mi az a téma, ami átbeszélésre, gyakorlásra szorul.

Az értékelés időrendje:

A projektmunka megkezdése előtt:

A projekt elején interaktív faliújság (Padlet) segítségével mérem fel előzetes tudásukat arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökre van szükség egy kiránduláshoz, milyen szabályokat kell betartani és hogyan lehet utazni.

Mialatt a tanulók a projekten dolgoznak, és feladatokat végeznek:

A projekt elején minden tanuló megkapja a Drive-on megosztott „Tanulási ösvényt”. A munka során a gyerekek a megkapott táblázatban jelölik az elvégzett tevékenységet. Az online változatban az „1” szám beírásakor zöldre vált a cella, így a tanár számára egyszerűen átlátható az, hogy ki hogyan áll az órai munkában.

A projektmunka befejeztével:

A gyerekek Mentimeter segítségével értékelnek, a következő kérdésekre adott válaszokkal: