Célok:

A NAT-ra épülő célok (NAT 2012: A kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról)

A művek megközelítésével kapcsolatos, korábban gyakorolt módszerek alkalmazása, az irodalmi élmény megosztása, ajánlása; tájékozódás erkölcsi kérdésekben, az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése; az irodalmi mű hatásának feldolgozása (csoportos beszélgetésben való részvétellel és egyéni szövegalkotással egyaránt).

A filmrészletek megtekintésénél a mozgóképi szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás- és olvasástudás fejlesztése, a médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése.

A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése. Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazása, a ízlésítéletek különbözőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom, illetve a filmes feldolgozások esztétikai szempontú, kritikus értékelése.

Különösen itt figyelembe veendő célok:

• A regény különböző műfajainak megismerése, a műfaji keveredés észlelése, tisztázása;
• az irodalmi mű – és a filmes adaptáció – hatásmechanizmusának, különösen a bestseller hatásának megértése;
• a közösség, a beavatás és a próbatétel toposzainak magasabb szintű értelmezése, párhuzamok keresése, ehhez lírai szöveg beemelése az epikus alkotás tárgyalásába;
• a kulturális hagyományba való beágyazódás miértje és hogyanja;
• kulturális toposzok feltérképezése a műben;
• az internetes és könyvtári kutatás fontos kérdéseinek megismerése, kisebb önálló (pármunkában végzett) kutatás elvégzése;
• önálló kutatás megtervezése;
• a visszacsatolások és a kritika elfogadása, tolerancia, belátás;
• kooperatív csoportmunkában a munkamegosztás, valamint a kölcsönös és önálló reflexió fejlesztése;
• tanulói tudatosság fejlesztése, metakogníció;
• reális önértékelés fejlődése;
• a motiváltság folyamatos fenntartása, az ismeretszerzéshez kapcsolódó pozitív attitűd kialakítása;
• digitális készségek fejlesztése: online tesztek, online kommunikáció és animált prezentáció (animált videó) készítése (Powtoon);
• középiskolában (esetleg) ajánlott cél lehet egy későbbi érettségi tétel megalapozása.

Ennek megfelelően a feladatrendszer:

A tanulási egység folyamán a diákok közös és egyéni munkákat hoznak létre. Az órákon frontális közös megbeszéléssel, párban vagy kis csoportokban szereznek ismereteket, teljesítményükért pontokat szerezhetnek. Ennek nagy része a feladatok elvégzéséhez kötődik, de a csoporttársak is jutalmazzák, értékelik egymás otthoni tevékenységeit, a legjobbak itt is szerezhetnek pontot.

Fontos eleme a tematikus egységnek a kulturális hagyomány megjelenése a Harry Potterben. Ennek vizsgálatára jönnek létre a tematikus csoportok, amelyek néhány motívumot, toposzt közelebbről is megvizsgálnak. Kutatásukról videóban adnak számot, ezzel tanítják társaikat. Az egyes minikutatások végezhetők párban, bár az én konkrét gyakorlatom itt már egyéni munkákra bomlott, mivel abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 14 fős csoporttal dolgozhattam. Nagyobb létszám esetén is járható út a témacsoporton belüli egyéni kutatás, de megoldható pármunkában is, ez a pedagógus döntése lesz, ami nagy mértékben függ a feldolgozandónak ítélt motívumok mennyiségétől is. Ne feledjük azt sem, hogy egy osztályban 30-35 videó megtekintése már inkább lelohasztja, mint fenntartja a tanulási kedvet…

Az egyik fő feladat tehát a kulturális hagyomány minél nagyobb mértékű feltárása a csoport részéről, ezzel is ráirányítva a figyelmet az ifjúsági regény komoly kultúrahagymányozói szerepére.

A feladat (a regény elhelyezése, értelmezése, kritikája) közös, a részfeladatok (kutatások és egyéni értelmezések, kapcsolódások) egyéniek, párosak vagy kiscsoportosak.

Az egyéni munka során a feladat tehát egy kutatás elvégzése, amihez megfelelő forráshasználat szükséges. A munka bemutatásához jól felépített prezentációt és ebből hatásos, animált videót kell készíteni. Ezek hogyanját is minden diáknak el kell sajátítania.

Az animált videó (Powtoon alkalmazás, tulajdonképpen animált prezentáció) készítése során a diákok megtekintik egymás félkész munkáit, és javaslatokat tesznek az esetleg szükséges javításokra annak érdekében, hogy a videó minél nagyobb mértékben szolgálja a tanulást. Ez kooperatív feladat.

Az elkészült videókat közösen megtekinti az osztály, és a legambiciózusabbak – vagy akiknek még pontokra van szükségük – a következő órán megpróbálnak szóban számot adni arról, mit tanultak a társak videóiból vagy a teljes témáról a gondolattérkép alapján.

A tematikus egység során az értékelés pontrendszerben zajlik.

A diákok már induláskor kell, hogy ismerjék a ponthatárokat, vagyis azt, hogy összesen hány pontot kell az egyes érdemjegyek megszerzéséhez elérni. Így meg tudják tervezni a saját céljukat és az odáig vezető stratégiát. Ez persze csak részben tanulási stratégia, inkább játékstratégia még ekkor, de a tanulási folyamat remélhetőleg valódi tanulási stratégiává teszi majd.

Pontok szerezhetők tehát:

• órai feladatmegoldásért,
• órai gyorstesztért,
• kooperatív munkában a kölcsönös értékelés során elért kiemelkedő teljesítményért,
• a produktumért (animált videó formájú prezentáció),
• a feleletért (ezt érdemes plusz pontként kezelni, azaz kiemelni, hogy nem kell mindenkinek felelnie – így is sok jelentkező lesz!),
• az otthoni írásműért,
• tanulási naplóért, ha íratunk ilyet – ha csak 3 hetes a tematikus terv, akkor nem javaslom, nem hoz annyit, mint amennyire bonyolítja a feladatrendszert.

A pontrendszer sajátja, hogy bizonyos feladatokat akár teljes egészében ki is hagyhat egy-egy diák, illetve válogathat a feladatok között. Érdemes tehát végiggondolni, hogy mi az, amit mindenkitől elvárunk. Ahogyan nem kell mindenkinek felelnie, és úgy vélem, ki szabad hagyni egy-egy órai munkát, tesztet, ha valaki fáradt, ugyanúgy tanári döntés lehet, hogy pl. az írásmű és a prezentáció mindenképp készüljön el. Ezt vagy úgy tudjuk elérni, hogy nagyon magas pontszámokat rendelünk a fontosnak ítélt tevékenységekhez, vagy úgy, hogy kikötjük: ennek és ennek a feladatnak a 0 pontos „teljesítése” lenullázza az egész tematikus egység pontszámát. Én az utóbbit javaslom azért, mert a diák így el sem kezdi számolgatni, hogy megéri-e neki a prezentáció. A pontrendszer adta hatalmas szabadságot én ilyen módon korlátozom, szerintem ez szükséges. A pontrendszer táblázatát ld. a mellékletben.

A célok kitűzése, az ehhez kapcsolódó értékelés

Tanulási cél a Harry Potter bizonyos motívumainak megismerése, a regény értékelése, fontos kérdéseinek elmélyítése. Hogy a cél elérése mennyire volt sikeres, azt elsősorban a Powtoon-videók és az írásművek értékelésével ítélhetjük meg, de a menet közbeni gyorstesztek is árnyalják a képet.

Fontos közösségi cél, amit jó, ha a diákokban tudatosítunk: úgy dolgozzunk külön, hogy abból mindenki profitáljon! Ez a 9. osztályos beillesztésnél kiegészülhet azzal, hogy ki-ki akár érettségi feleletet is tudjon adni a tananyagrészből. Hosszú távú cél, igaz, de motiváló erejű. Hasznos, ha a diákok is értékelik egy rövid kérdőív formájában mindkét cél elérését.

A célok kitűzése történhet szóban, az ellenőrzés a tematikus egység végén írásban, Google-űrlapon.

Az előzetes tudás értékelése

Versenyeztető típusú teszt (pl. Quizizz), közösen látható eredménnyel, az 1. órán. A legjobban teljesítők máris kapnak pontot. Értelemszerűen más-más előzetes tudást várunk el 8. és 9. osztályban. Ez az értékelés valójában inkább motivációs eszköz, emellett mozgósítja a meglévő tudást.

A fejlődés nyomon követése

• „Mit tanultam a mai órán? Az elmúlt két órán?” – Hetente 1 visszakérdezős teszt órán (ha a nyelvtanórákat is integráljuk, ez lehet akár 2 is).
• Visszacsatolás a kooperatív tanulás során: a diákok beszámoltatják egymást a résztémáikban való előrehaladásról. Erre kétszer kerül sor a tanulási egység folyamán: a témaválasztás a 2. héten történik, a visszacsatolás a 3. és a 4. héten esedékes. Ha a tematikus egységet rövidebb időkeretben (pl. 3 hét) képzeljük el, akkor értelemszerűen a visszacsatolások közötti idő is rövidül. (Ahhoz, hogy a tanulói tudatosság valóban megérjen, én jobbnak tartom a 4, akár 5 hétre elnyúló tanulási szakaszokat.) A tanártól segítséget kapva (ellenőrzőlista, ld. melléklet) ellenőrzik egymást. Megállapítják, mivel elégedettek és min kellene változtatni, és ha vezetnek ilyet, rögzítik a tanulási naplójukban. Bizonytalanság esetén megkérdezik a tanárt (szinte mindig). Mivel a diákok egymás prezentációjából tanulnak és a tematikus egység végén feleletet is adnak, fontos a többiek visszajelzése arról, hogy kellőképpen tanulható-e a produktum. A visszacsatolásban megjelenő javaslatok figyelembevételét is ellenőrizzük majd a 2. visszacsatolásnál, illetve a végső értékelésnél.

A produktumok tanári értékelésének szempontjai:

• a kutatás alapossága,
• hiteles források megfelelő használata és feltüntetése,
• érthetőség,
• szemléletesség à tanulhatóság,
• érdekesség,
• a visszajelzésekben kapott javaslatok figyelembevétele.

A produktumok értékelése a diáktársak által:

Készülés közben, építő kritikai észrevételek, a tanulhatóság megítélése – ezeket a értékelőlapokat papíron töltetjük ki, az értékelt diák a lapot megkapja, áttanulmányozza, kiírja róla, amin javítania kell, majd a tanár beszedi. Fontos, hogy ne kallódjon el, mert a 2. értékelés is ugyanazon a lapon történik.

Szempontok:

• jó forrásokat használt-e?
• jogtiszta képeket használt-e?
• jó kutatási kérdéseket fogalmazott-e meg?
• érthető-e a logikai felépítés?
• az animációk nem vonják-e el feleslegesen a figyelmet?
• esztétikus-e a prezentáció?
• helyesírás

Itt a diákok bármilyen pontszámot adhatnak társaiknak, a csoporton belüli félkész alkotások szerzői közül majd az itt legjobbnak bizonyult diák szerezhet pontot a teljes pontrendszerben.

A visszacsatolás két alkalma különböző összetételű csoportokban történjen, a működő csoportokat egyszer megkeverhetjük pl. az „1 megy, 3 marad” technikával. Erre azért van szükség, mert a csoporttagok egymást értékelik, és ha ugyanaz a csoport értékel kétszer, a megítélést befolyásolhatja, hogy kedvezni akarnak olyannak, akinek az előző alkalommal nem tudtak.

Az otthon készített írásművek értékelési szempontjai:

• tartalmi illeszkedés a témához, a műhöz,
• eredetiség, szellemesség, kreativitás,
• gondolati mélység,
• megadott terjedelem (150–250 szó),
• a választott műfaj formai sajátosságainak betartása (levél, napló, blogbejegyzés stb.),
• a választott műfajnak megfelelő stílus,
• helyesírás,
• nyelvhelyesség.

A tanulásra való reflektálás a munka során:

Ha akarunk, készíttethetünk heti naplót a OneNote felületén vagy másutt – itt a kooperatív csoportmunkára is kell reflektálniuk amellett, hogy a saját szavaikkal összefoglalják a történteket. Minél hosszabb időre nyúlik el a tematikus egység, annál hasznosabb. Ha 3 hét alatt lezajlik, kevésbé értékes reflexiókat fogunk kapni, hiszen kevésbé lát rá a diák a saját tanulási folyamatára.

A tanulási napló pontozása nem tartalmi jellegű, tehát leginkább a meglétét és a terjedelmét (alaposságát – ennyiben mégis tartalmi, persze) pontozzuk.