Shakespeare Hamletjének feldolgozása
Célcsoport: 9-10. évfolyam
rövid leírás
A tematikus terv megvalósítása során a tanulók megismerik az angol reneszánsz színház és dráma jellemzőit, élményszerű tapasztalatot szereznek a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet különleges szépségéről. A diákok műelemző képességének fejlesztését, a hősök magatartásának, konfliktusainak megértését segíti, hogy a terv része a testbeszéddel és bizonyos szövegtípusok vizsgálatával, illetve szövegalkotással foglalkozó, a magyar nyelv tárgyhoz tartozó témakör.
A tematikus terv akár távtanulási környezetben is megvalósítható. Ebben támogatja a pedagógusokat a tervhez készített letölthető adaptációs összefoglaló.
részletes ismertető
Elsődlegesnek mondható cél, hogy a kreatívan és érdekesen, változatos eszköztárral tálalt tananyag a tantárgy – és hosszú távon az olvasás! – iránti kedvet is meghozza, ezek irányában pozitív attitűdöt alakítson ki.
Ezen célt támogatja, hogy a tanulók az ismeretanyag feldolgozása során számos kreatív-alkotó tevékenységet végeznek: filmet forgatnak, plakátot, infografikát, interjút, audiokommentárt készítenek, a szereplők helyébe képzelve magukat naplót, magánlevelet írnak stb. A feladatok választása opcionális, de minimum kétfélét kell választani. Az értékelés pontgyűjtéssel történik, afféle játékosított tanulási szakaszról van szó. A tanulási folyamat végén az összegyűjtött pontokat jegyekre váltjuk.
A terv erősíteni kívánja a tanulás tudatosságát, a metakogníciót, a reflektáltságot, így segíteni nemcsak a tantárgy, hanem általánosságban a tanulás iránti elkötelezettség kialakulását is. A kooperativitás és a kreativitás fejlesztése ugyancsak kiemelt cél. A tematikus terv megvalósításának eredményeképp fejlődik a tanulók digitális kompetenciája, a feladattartás tudatossága, az időbeosztás kezelése. A játékosított pontrendszer, sok tanári visszajelzés, ön- és kölcsönös értékelés hozzájárul az önvezérelt tanulás erősítéséhez, a tanulók önreflexiós képességének fejlesztéséhez.
A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere
Cél: Shakespeare Hamletjének mint tananyagnak az átadása, a témához és a feladatokhoz, a megközelítésmódokhoz jól illeszkedő két nyelvtani tananyagrésszel kiegészítve: a testbeszéddel és bizonyos szövegtípusok vizsgálatával, illetve szövegalkotással.
Egy szó a tudásépítésről:
A kolléga látni fogja, hogy a Hamlet-értelmezések közül a legnagyobb hangsúly a bűnügyi történetként, nyomozásként és gyilkos terv kiagyalásaként való tárgyalásra esett, bár természetesen érintettem más értelmezési lehetőségeket is. Ez különösen jó lehet akkor, ha a diákok esetleg alacsonyabb kulturális háttérrel rendelkeznek, illetve ha problémát jelent számukra az olvasás. Ilyenkor arra sem számíthatunk, hogy előzetesen elolvassák a drámát. Az olvasás hiányát azonban a tanulásban motivációs lehetőségként is fel tudjuk használni, akármilyen furcsa ez: a Hamlet bűnügyi történetként való taglalása állandóan az olvasó/néző előzetes elvárásaira épít – „mi fog történni? „én hogyan csinálnám?”, ami a dramaturgia megértésének talán a legjobb módja. Ezzel a szemlélettel és módszerrel tanítási gyakorlatunkban elérhetjük azt, hogy a Hamlet kedvelt téma, jó emlék, pozitív élmény legyen. )
Elsődlegesnek mondható cél tehát az is, hogy a kreatívan és érdekesen, változatos eszköztárral tálalt tananyag a tantárgy – és hosszú távon az olvasás! – iránti kedvet is meghozza, ezek irányában pozitív attitűdöt alakítson ki.
Fontos eleme a tanulási szakasznak az állandó értékelés és önértékelés: erre a három hét alatt összesen 8 alkalommal nyílik mód – ez fejleszti a tanulás tudatosságát, a metakogníciót, a reflektáltságot, így reményeim szerint növeli nemcsak a tantárgy, hanem általánosságban a tanulás iránti elkötelezettség kialakulását is.
A feladatok zöme csoportos, ill. pármunka, mivel igen fontos cél a kooperativitás fejlesztése.
A feladatok egy része órai, egy másik része otthon végezendő: ez utóbbiak mindegyike kreatív feladat, hiszen a kreativitás fejlesztése is cél. Természetesen van kreatív feladat az órákon is.
A tematikus egység felépítésének és a végső értékelésnek az alapja a pontgyűjtés, e tekintetben tehát részben játékosított tanulási folyamatról van szó.
A diákok digitális kompetenciája a tematikus egység során egyértelműen fejlődik, hiszen minden egyes órán előkerül egy eszköz, egy alkalmazás – ha olyakor csak pár percre is. Fontos, hogy a diákok ezt ne öncélnak lássák – és a tanár se ezért alkalmazza ezeket –, hanem mert ezekkel az eszközökkel egyértelműen könnyebben lehet elérni az egyébként kitűzött tanulási – és főleg a kooperációs – célokat.
A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban, előzményei
A NAT 6 órát szán Shakespeare drámájára, emellett 2 órát szánhatunk a testbeszédre – ez kapcsolható a kommunikáció témaköréhez, illetve a szövegalkotásra fordítható számos órából 4-et itt felhasználhatunk. Ezek a tananyagok hagyományosan a 9. osztályhoz kötődnek, érdemes év elején a tematikus egységet úgy betervezni, hogy a Shakespeare-dráma idejére (ez kötöttebb, hiszen az irodalmat kronologikusan tanítjuk) essenek ezek a nyelvtani témák.
Előzmények: az ókori dráma, a reneszánsz irodalma
Tantárgyi kapcsolatok: média, dráma, művészet
Az ellenőrzés-értékelés tervei
Az értékelés pontgyűjtéssel történik, afféle játékosított tanulási szakaszról van szó. A tanulási folyamat végén az összegyűjtött pontokat jegyekre váltjuk: mivel a téma során irodalmi és nyelvtani témákat is feldolgoztunk, de ezek szerves egységbe fonódnak a témában való elmélyedés során, az elért pontszámnak megfelelő jegyet irodalomból és nyelvtanból is megkapják a diákok. Két-két jegy szerezhető: az első jegy a tanulási folyamatban való részvételt tükrözi, a második jegy az önálló, kreatív munkát értékeli. Túlteljesítés esetén plusz jegyek szerezhetők.
Az első jegyek két összetevője:
- Heti önértékelés, tanulási napló – minden hét végén elektronikus formában (pl. egyéni blogbejegyzésként, de lehet közös blogot is vezetni, esetleg a OneNote jegyzetfüzet tanulói felületét használva) kell eljuttatni a tanárnak. A OneNote azért is célszerű, mert előre kioszthatjuk a lapokat a kérdéseinkkel, amik segítik a tanulók saját gondolkodási-tanulási folyamatukra való rálátását. Az előre elkészített kérdések a „Mit tanultam a héten?” típusú, ezt árnyaló kérdések lehetnek, de ahogy az önálló munkák készülnek, azok kiválasztására és az alkotási folyamatra is érdemes rákérdezni. Tartalmi szempontból a naplókat nehéz értékelni, elsősorban inkább a részletesség lehet a szempont. Mivel a megszerzett tudást az alábbiakban ismertetett módon is ellenőrizzük, itt a hangsúly a metakogníción kell, hogy legyen. Ugyanakkor mégsem maradhat el ez az értékelés, mert enélkül a diákok nem feltétlenül csinálnák meg. Célszerű tehát itt az első jegyet kiadó pontszám 30-40%-áig pontozni, a következő szempontok alapján:
- részletesség, terjedelem, mindhárom bejegyzés megléte
- átgondoltság, problémák végiggondolása
- pontos megfogalmazás
- a tárgyi tudás megjelenése
- határidők betartása (az első hét vége, a második hét vége és a 3. hét vége előtt egy nappal)
- Az elsajátított tudás gyors, tesztes értékelése 3 alkalommal – Maximum 10 perces tesztek, amik összefoglalhatják, számonkérhetik
- a cselekményt
- a szereplők rendszerét
- a testbeszéd elemeit
- a szövegtípusok jellemzőit stb.
A Quizizz, a Socrative, a Kahoot! feleletválasztós teszteket ajánlom, mivel az eredmények letölthetők, és maguk a szoftverek játékosságuk folytán remekül motiválnak, egy jó értelemben vett versenyhangulatot teremtenek. Ezért sem az elmélyülős, gondolkodós típusú kérdések itt a célravezetőek, de ez nem baj, mivel erre rengeteg egyéb lehetőség van. Kevésbé látványosan motiváló eszköz a Redmenta, ahol viszont a feladatok színesebbek, nem csak feleletválasztós módon tehetünk fel kérdéseket. Ha csak nevekre kérdezünk, a Quizletet is használhatjuk.
E két értékelésnek az aránya legyen 40-60% vagy 35-65%. Természetesen ehhez vagy a tesztek pontszámainak beállításakor, vagy utólagosan egy kis matematikára szükség van, hogy a 3 teszt összpontszáma majd 60 (vagy 65) legyen egy 100 pontos max. pontszám esetében.
A fenti két értékelést – összesen tehát 6 visszajelzést – érdemes egyenletesen elosztani, hogy a diákok egyenletes, kiszámítható időbeli terhelést kapjanak, és azért is, mert a pontjaik alakulását nagyon tudatosan nyomon követik, és ha van idejük, egy-egy pontveszteség után motiváltabbak lesznek arra, hogy javítsanak az eddigi eredményeiken.
A tanulási szakasz végére a diákoknak el kell készíteniük minimum két kreatív munkát is. Alább közlöm a lehetőségeket, mert ezek nélkül az értékelési rendszer nem érthető.
Érdekessége még a rendszernek, hogy a diákok dönthetnek: egyénileg, párban vagy hármas kis csoportban dolgoznak. Azért hagytam szabadon ezt a lehetőséget, mert tapasztalatom szerint nem mindenki tudja magából kihozni a legjobbat másokkal együtt dolgozva, és a tematikus egység során egyébként mindannyian kooperálnak (ld. a tematikus terv részletes leírását alant), tehát ez a készség fejlődik, de a szabadságfok nagyobb, ami a kreatív feladatoknál szerintem nagyon fontos.
Az alábbiakban a diákjaimnak kiadott feladatlistát/-kínálatot változtatás nélkül idemásolom, természetesen a kínálat igény szerint és a diákok (ill. a tanár) előismereteinek fényében bővíthető vagy szűkíthető. Már itt is jelzem az értékelési szempontokat, a pontszámok természetesen változtathatók (itt 50 pont volt a maximum). Ezeket mellékletben is hozzáférhetővé teszem, de az érthetőség kedvéért most itt is bemutatom.
| A tanulási folyamat kézzelfogható bizonyítékai – Feladatok | ||
|---|---|---|
|
Kép: plakát és infografika – lehet digitális vagy papíron elkészített (a papíron elkészített is kerüljön be a blogba lefényképezve) Max. 1 plakát és 1 infografika készíthető |
Film: 3-5 perc (az ismertető kategóriában lehet rövidebb) |
Szöveg: 200 szó Max. 2 szöveg készíthető |
|
Politikai plakátok:
|
Játékfilm: bármelyik eredeti jelenet vagy elképzelt kimaradt jelenet (pl. az angol királynál), ill. lehet teljesen kitalált is
|
Hamlet naplója:
|
|
Reklámplakátok:
|
Audiokommentár valamelyik Hamlet-filmhez: (színészi játék, beállítások kosztüm, gesztusok, hangsúlyozás, mimika – értelmezés) |
Hivatalos levél:
|
|
Infografika: tanácsok Hamletnek
|
Interjú, podcast – egy újságíró a kérdező
|
Magánlevél
|
|
Infografika:
|
Ismertető videó (csak egyénileg vagy párban)
|
|
A feladatok közül minimum kétfélét kell választani, tehát két különböző oszlopból.
A megadott feladatokon kívül is hozhatnak saját ötletet a tanulók, de erről előzetesen egyeztessenek a pedagógussal.
10 pont levonást javaslok, ha a tanuló csak 1 kategóriából (oszlopból) választ.
- 10 pontot érhet egy önállóan vagy párban elkészített plakát, amit a blogjában elhelyez pár kísérőmondattal, hogy pontosan miről szól, mihez kapcsolódik a Hamletben – ld. alább a táblázatban. Szempontok: esztétikus színválasztás és elrendezés, hatásos figyelemfelkeltés, érthetőség, jó szlogen, precíz és elfogadható magyarázat a kapcsolódásról, hibátlan helyesírás.
- 20 pont: infografika önállóan vagy párban. A kész képet el kell helyezni a blogban. Magyarázat itt is szükséges. Elvárások: legalább 6 képi elem a hozzá tartozó szöveggel, átgondolt, pontos felépítés, esztétikus színválasztás és elrendezés, érthetőség, hibátlan helyesírás.
- 40 pont: filmkészítés önállóan, párban vagy hárman. A kapott pontszámot a tanulók elosztják maguk között. A filmet be kell ágyaznia/uk a blogba, és 1-2 mondatos magyarázó szöveget kell hozzá írnia/uk. Elvárások: kreativitás, pontosság, megfelelő terjedelem, jó nyelvhelyesség és a jelenethez illő, nem vulgáris szókincs; érthető és természetes beszéd; nem halladszódhat az olvasás, ha van; pontos vágás; tartalmas szöveg; forrásmegjelölés, ahol van forrás.
- 20 pont: szövegalkotás (200 szó). Elvárások: a választott műfaj formai sajátosságainak megfelelő írásmű; a kommunikációs helyzethez illő nyelvezet; hibátlan helyesírás; bekezdésekre tagolt, megfelelő terjedelmű szöveg;
Ebből a két munkából keletkezik tehát a tematikus egység másik két osztályzata. Természetesen pluszmunka esetén további jegyek adhatók.
3. A tanulási folyamat kreatív produktumainak értékelése:
Értékelés: pontozással, abból számított két ugyanolyan jeggyel – egy nyelvtan, egy irodalom.
Az egyes feladatoknál a maximális pontszámok láthatók, hogy ebből valójában mennyit kap meg a tanuló, az a feladatok leírásánál található szempontok, elvárások teljesítésétől függ.
A párban vagy hárman végezhető feladatokra kapott pontokat belátásuknak megfelelően oszthatják el maguk között.
| Javaslat a pontszámok érdemjegyre váltására | |
|---|---|
|
Jeles |
50 ponttól |
|
Jó |
40 ponttól |
|
Közepes |
30 ponttól |
|
Elégséges |
20 ponttól |
|
Túlteljesítés |
50 ponttól minden további 20 pont egy-egy plusz jelest ér, bármelyik tárgyból kérhető |
Ismét megérdemel egy megjegyzést az, hogy a diákok a közös munka során szerzett pontokat önállóan oszthatják el egymás között. Látszólag lehetővé teszi a rendszer, hogy a diákok így „sakkozzanak” a pontszámokkal, de ezt nem látom nagy problémának. A lényeg ugyanis az, hogy a diák a saját tanulási folyamatára és a kollaborációs/kooperációs készségeinek fejlődésére (hibáira) rálásson. Ha maguk osztják el a pontokat, ez azt feltételezi, hogy a munkamegosztás igazságosságát meg kell beszélniük. Ezt értékesebbnek tartom, mint a külső értékelést. Jellemző, hogy mióta (mintegy 5 éve) ezt az értékelést alkalmazom, nem volt a diákok részéről reklamáció a jegyeket illetően, holott születtek igen gyenge jegyek is olykor (sajnos).
Ráadásul, mivel erre a tanulási egységre 2-2 jegyet kapnak, és csak az egyik jegyet szerzik meg ilyen osztozkodással (és csak ha nem kizárólag egyéni munkát választottak), a tanári értékelésnek is bőven marad még helye.
4. A tematikus egység végén érdemes esetleg még egy visszatekintő értékelést alkalmazni, de talán inkább magára a tananyag érdekességére vagy az alkalmazott módszerre vonatkozólag. A három hét során a diákok sokszor reflektáltak a saját munkájukra, időnként annak is lehet helye, hogy a tananyagra vagy az órákra is reflektáljanak. Egy ilyen értékelés a legegyszerűbb talán Google űrlap segítségével, természetesen anonim módon. Itt érdemes esetleg a kollaboratív tevékenységek tapasztalataira is rákérdezni (kapcsolódjon az órai vagy a kreatív-produktív feladatokhoz), mivel eddig főleg a tudásépítésre és az önreflexióra tettük a hangsúlyt.
Eszközigény
Technológia – hardver:
- tanári PC vagy laptop
- projektor
- tanulói laptopok vagy okostelefonok
- hangfal
Technológia – alkalmazások:
- LearningApps
- Kahoot!
- Redmenta
- Socrative
- Quizizz
- Google Forms
- Bubble.us
- amara.org
- Windows MovieMaker
- Audacity
- Google Docs
- Powtoon
- Canva
Blogokhoz:
A megvalósítás során használt online tartalmak, források linkjei
Interaktív irodalomkönyv – saját honlap www.gergelyi.webnode.com
Magyar Elektronikus Könyvtár – Shakespeare: Hamlet, Arany János fordításában
Arató László – Kálmán László: Szövegértés-szövegalkotás 11. Educatio-Sulinova 2007.
filmek online (vagy dvd-n):
Szerelmes Shakespeare (videa.hu) – rendező: John Madden; forgatókönyv: Marc Norman és Tom Stoppard. 1998.
Hazudj, ha tudsz – 2009. rendező: Adam Davidson, forgatókönyv: Samuel Baum.
Hamlet – 1996. rendező: Kenneth Branagh. Teljes szöveg, a magyar szinkron Arany János fordítása alapján készült.
Nyomtatott források és eszközök
Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2012.
Shakespeare: Hamlet (Arany J. fordítása) Akkord Kiadó, 2006.
Shakespeare: Hamlet (Nádasdy Ádám fordítása): Shakespeare-drámák I., Magvető Kiadó, 2007.
papírra nyomtatott feladatok – 3., 6., 7. óra