Tudástár – Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

Századvég

Célcsoport: 9-12. évfolyam

rövid leírás

A tematikus terv a 19–20. század fordulójának technikai, társadalmi, gazdasági fejlődését, a modern kapitalizmus, a polgári állam kialakulását, valamint az urbanizáció, a városi lét kérdéseit járja körül Nyugat-Európa társadalmaiban. A tananyag feldolgozása során a digitális eszközök, különféle alkalmazások és az internetes források és a korabeli irodalmi művek történelmi vonatkozásainak felhasználása mellett fontos szerep jut a kreatív tartalomalkotásnak és a tanulók közti kooperációnak is.

részletes ismertető

A tanulási egység a 19–20. század fordulóján kialakult modern polgári lét bemutatásán keresztül keres jóval szorosabb kapcsolatokat jelenkorunk problémáival (a nagyvárosi élet árnyoldalai). Olyan pragmatikus célokat tűz ki maga elé, mint a tanulók megismertetése az alapvető marketingmódszerekkel – felvértezve őket a reklámok káros tudatbefolyásoló hatása ellen is, egyben tanulmányozva a sikeres vállalkozás feltételrendszerét, 19. századi példákkal alátámasztva. Az ipari forradalom találmányai kapcsán a tanulók betekintést nyerhetnek egy-egy ötlet „levédésébe” (szabadalmak), idegen nyelvi készségeik felhasználásával utazást szerveznek, illetve a korszak árait és béreit figyelembe véve összeállítják egy viktoriánus család egyéves költségvetését. Az érettségi egyik fő követelménye, az esszéírás mellett a kreatív írás képességének fejlesztése és a kooperáció is fontos szerepet játszik a digitális eszközökkel támogatott feladatvégzések során.

A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere

A tanulási egység építkezik az első ipari forradalom kapcsán megtanult ismeretekre és fogalmakra. A 19–20. század fordulóján kialakult modern polgári lét bemutatásán keresztül keres jóval szorosabb kapcsolatokat jelenkorunk problémáival (a nagyvárosi élet árnyoldalai), és olyan pragmatikus célokat tűz ki maga elé, mint a tanulók megismertetése az alapvető marketingmódszerekkel (felvértezve őket a reklámok káros tudatbefolyásoló hatása ellen is), ugyanakkor egyben tanulmányozza a sikeres vállalkozás feltételrendszerét, 19. századi példákkal alátámasztva. A tanulási egység sokat merít a korabeli irodalmi művek történelmi vonatkozásaiból is. Az ipari forradalom találmányai kapcsán a tanulók betekintést nyerhetnek abba, hogyan kell egy-egy ötletet „levédetni” (szabadalmak), megtanulnak kezelni egy létező adatbázist. A közlekedés forradalma kapcsán idegen nyelvi készségeik felhasználásával utazást is szerveznek. A modern polgári állam kialakulása téma kapcsán tisztázzuk a közintézmények fogalmát, ezek szükségességét, állam és állampolgár kapcsolatát (adófizető kontra ellátást igénylő) és a modern nagyvárosi lét főbb intézményesült kategóriáit, a modern nagyvárosok mai képét, a városfejlesztés (mint önkormányzati feladat) szempontjait is. Nemcsak az érettségi egyik fő követelményét, az esszéírást állítjuk a tanulási egység céljainak középpontjába, hanem a kreatív írás fejlesztését is. Ennek fő módszere egy olyan, 3500 leütésből álló esszé megalkotása, mely egy 19. századi kitalált karakter egy napját narrálja egy kitalált városban. A tanulók csoportmunkában egy nehezebb feladatot is kapnak: a korszak árait és béreit figyelembe véve kell egy viktoriánus család egyéves költségvetését kiszámolniuk. A választott tevékenység célja a 12. évfolyamos téma (pénzügyi ismeretek, a háztartás pénzügyei, eligazodás a pénz és munka világában) előkészítése.

A tanulási egység végére elsajátítandó, éretségin szereplő követelmények a következők: az ipari forradalmak találmányai, a modern a kapitalizmus, a polgári állam működése, a polgári társadalom rétegei, az esszéírás, szövegértési és szövegalkotási készségek.

Ezt a tanulási egységet követi a századvég művészeti, filozófiai, politikai irányzatainak megismerése, majd a gyarmatosítás és a nagyhatalmi konfliktusok témája.

A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban, előzményei

Előzmények: A német és az olasz egység létrejötte, az új európai hatalmi rendszer.

Tantárgyi kapcsolatok

Informatika, pénzügyi és vállalkozói ismeretek, földrajz, magyar nyelv és irodalom, művészetek (vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret)

Az ellenőrzés-értékelés tervei

A tananyag feldolgozása során nagy hangsúlyt fektettünk a kreatív tartalomalkotásra, melyet a tanulók a megismert információk segítségével/felhasználásával hoznak létre. A tervezet végén nem alkalmaztunk szummatív értékelést, erre csak az egész téma (századvég és századforduló) lezárásakor került sor. A formatív értékelés során készségeket mértünk (az utazásszervezés, adatbázisok használata, adatbázis adatainak feldolgozása adott szempontok alapján). A csoportmunka során segítettük a kooperációt (a „pláza” berendezése kapcsán az egymással ütköző javaslatok megindoklása, értő vita kialakítása), illetve szabad utat engedtünk a kreativitásnak (férfiosztály). A filmfeldolgozás során a csoporttagok között vitát generáltunk (marketingmódszerek). Mivel szakgimnáziumi tanulókon próbáltuk ki a tervezetet, a tanulókat motiválta, hogy szakmájukkal önálló vállalkozást (is) szeretnének indítani, ehhez fontos lehet egy startup működésének megismerése (elméletben). A tanulási folyamat 8 órájában egyféle értékelési módszert alkalmaztunk: az érdemjeggyel való értékelést. A tanulók jegyet kapnak 1) a csoportmunkában készült családi költségvetés-tervezet elkészítésére, 2) az egyénileg írt esszére, 3) a pármunkában végzett adatbázis-készítő és utazásszervező feladatokra, valamint a „pláza” berendezésére. A tanulási egység során a tanulók rövid bemutatót készítenek a második ipari forradalom szabadalmaiból; megterveznek egy Föld körüli utazást; berendeznek egy plázát, történelmi forrásból készítenek keresztrejtvényt, elkészítik egy 19. századi család havi/évi költségvetését és egy elképzelt személy egy napjának történetét.