A magyarság története a kezdetektől 1301-ig
Célcsoport: 9-9. évfolyam
rövid leírás
A tematikus terv akár távtanulási környezetben is megvalósítható. Ebben támogatja a pedagógusokat a tervhez készített letölthető adaptációs összefoglaló.
részletes ismertető
A tevékenységek célja, hogy a tanulók kreatívan és együttműködve sajátítsák el a téma tudásanyagát. A magyarság története a kezdetektől 1301-ig című feladatlap kreatív, kollaboratív és digitális eszközök használatával nyújt támogatást a pedagógusoknak. A tevékenységek között szerepel a magyar törzsek vándorlásának és a honfoglalás menetének ábrázolása digitális térképen, érvelés és vita a magyarok eredetével kapcsolatban, a 899. évi itáliai hadjárat legfontosabb eseményeinek ’geotagelése’, screencasting videóprezentáció készítése a honfoglalók életmódjáról és a 13. századi eseményekről és változásokról, esszéírás Géza politikájáról, I. István politikájának feldolgozása rövid videókban, egy petíció írása a pogánylázadásokkal kapcsolatban, László és Kálmán törvényeinek elemzése videófeleletben, a 12. századi magyar társadalom és gazdaság feldolgozása infografikán és ok-okozati összefüggések feltárása az Aranybulla cikkelyei alapján. A feladatlap tartalmaz online értékelési lehetőségeket, amelyeket a pedagógus tetszése szerint módosíthat. A 12 tanórás tevékenység során nyomon követhető a diákok előrehaladása – elsősorban játékos kvízekkel, amelyeknek a dolgozatokhoz hasonlóan eltárolható az eredménye.
A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere
A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetére vonatkozó álláspontok különbözősége az adatok és források rendkívüli hiányosságából és az egyes szaktudományok (történettudomány, régészet, nyelvészet) egymásnak olykor ellentmondó kutatási eredményeiből fakad. Felismeri azt is, hogy egy régió vagy ország gazdasági és demográfiai megerősödése növeli a katonai potenciált, és ez felerősíti az expanzív törekvéseket, illetve hogy a politikai megosztottság meggyengíti egy régió vagy egy ország katonai ellenálló erejét, és agresszióra csábítja a szomszédokat.
A magyarság korai történetének tanulmányozása során a tanuló belátja, hogy az új tudás elsajátítása, a környező népektől való tanulás és az alkalmazkodási képesség fontos feltétele volt népünk fennmaradásának.
Megérti, hogy a kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás teremtette meg a magyar állam megerősödésének és fejlődésének feltételeit. Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény magyar állam. A korszak jelentős uralkodóinak politikai életpályáját megismerve belátja, hogy a több nemzetiségből álló Magyar Királyság a közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlődésével. Tudja, hogy az ország fejlődésének lehetőségeit lényegesen befolyásolta a tatárokkal folytatott küzdelem.
Képes többféleképpen értelmezhető szövegek eltérő jelentésrétegeinek a feltárására. Álláspontját tárgyilagos érveléssel tudja előadni. (Forrás)
A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban, előzményei
A 9. évfolyam utolsó nagy témaköre ’A magyarság története a kezdetektől 1490-ig’ címet viseli. Ennek a 13 leckéből álló témakörnek az első felét dolgozza fel a benyújtott tematikus terv. Ezt megelőzően a tanulók megismerkedtek az ókori Kelet, Hellász és Róma, valamint a középkor történelmét, jellemzőit feldolgozó témákkal. Tantárgyi kapcsolatok Magyar nyelv és irodalom:
Vizuális kultúra:
Földrajz:
|
Az ellenőrzés-értékelés tervei
A diákok a feladatlap feldolgozása során számos alkalommal és változatos módon kapnak visszajelzéseket.
A feladatlap alkalmas arra, hogy a pedagógus megvalósítsa a kifordított (tükrözött) osztályterem módszert, amelynek segítségével a diákok egy meghatározott tankönyvi lecke, videó, cikk vagy egyéb típusú tananyag otthoni feldolgozását követően, a tanórán változatos módokon alkalmazzák a megszerzett tudást. Az otthoni munka ellenőrzésére érdemes online tesztfeladatsort összeállítani, amely nem a tananyag elsajátításának mértékét méri, hanem a feldolgozás tényét ellenőrzi. Ennek megfelelően kifejezetten szövegértésre épülő feladatsort kapnak a diákok, amelynek az eredményét én is látom. Így a tanórán már pontosabban látom, hogy milyen területek, problémák igényelnek alaposabb magyarázatot.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy sokszor a frontális módszer a célravezető (órán veszik az új anyagot, a házi feladat szolgálja az elmélyítést), tehát a feladatlap erre a célra is alkalmazható.
A mérés-értékelés jelentős része elektronikus formában valósul meg. Fontosnak tartom kiemelni, hogy minden egyes értékelés eredménye elmenthető a pedagógus számára. A Quizizz- és Kahoot!-kvízek, valamint a Google Forms-tesztek eredményei lementhetőek adattáblázat formájában. Szintén lényeges, hogy az összes teszt másolható és módosítható, tehát a pedagógusoknak lehetőségük van arra, hogy az osztályaik igényei, illetve a tanulók képességei szerint szabják át azokat. A mérés-értékelések nagy része olyan megoldás, amely során a diákok egymással versenyeznek, így a folyamat során megjelenik a játékosítás is.
A feladatlapon megtalálható gyakori mérés-értékelések lehetőséget nyújtanak mind a diákok, mind a tanár számára, hogy átfogó és részletes képet kapjanak a haladásról.
A feladatlap használatakor előny, ha a tanulóknak és a pedagógusnak van hozzáférésük az okostankonyv.nkp.hu oldalhoz. Itt az egyes leckék anyagában sok olyan feladat érhető el, amely kiválóan alkalmas a differenciált oktatási tevékenységek megvalósítására. Ugyanezt a célt szolgálják a feladatlapról elérhető Kahoot!-, Quizizz- és Google Forms-tesztek is, hiszen azokat többször is el lehet végeztetni a nehezebben tanuló diákokkal, így fejlesztve őket.
A feladatlapon a különböző tesztek mellett hangsúlyosan jelenik meg a tanulói produktumok előállítása. A tevékenységek során több alkalommal kapnak lehetőséget a diákok arra, hogy aktív, kreatív módon szerezzenek új ismereteket, és használják azokat valamilyen gyakorlati megoldás során. Ilyen tevékenységek:
- a magyar törzsek vándorlásának és a honfoglalás menetének ábrázolása térképen,
- érvelés és vita a magyarok eredetével kapcsolatban,
- a 899. évi itáliai hadjárat legfontosabb eseményeinek ’geotagelése’,
- screencasting videóprezentáció készítése a honfoglalók életmódjáról, valamint a 13. századi eseményekről és változásokról
- esszéírás Géza politikájáról,
- I. István politikájának feldolgozása rövid videókban,
- egy petíció írása a pogánylázadásokkal kapcsolatban,
- László és Kálmán törvényeinek elemzése videófeleletben,
- a 12. századi magyar társadalom és gazdaság feldolgozása egy infografikán,
- ok-okozati összefüggések feltárása az Aranybulla cikkelyei alapján.
Tapasztalataim alapján a legjobb, ha a pedagógus és a diákok közösen határozzák meg ezeknek a tanulói produktumoknak a kritériumait és értékelését.
Eszközigény
Technológia – hardver: A feladatlapot úgy terveztem meg, hogy elektronikus és nyomtatott formában is használható, mert az iskolák eszközellátottságát figyelembe véve, rendkívül fontos a nagyfokú rugalmasság. Hardver szempontjából létezik optimális és minimális követelmény:
- optimális: A diákok rendelkeznek iskolai vagy saját laptoppal/fizikai billentyűzettel ellátott tablettel – ez esetben a feladatlap teljes egészében használható ezeken az eszközökön.
- minimális: A diákok okostelefonnal/fizikai billentyűzettel nem ellátott tablettel dolgoznak – ez esetben érdemesebb papíron kiadni a feladatlapot és úgy dolgozni benne. A telefonokon/tableteken is hatékonyan végrehajtható tevékenységeket az ott található QR-kódok segítségével nyithatják meg.
A megfelelő internetkapcsolat nélkülözhetlen!
Technológia – alkalmazások: A feladatlap használatához mindössze egy böngésző szükséges, valamint egy Google-fiók a Docs, Forms, Maps és Drawings alkalmazások eléréséhez. Google-fiókkal az androidos okostelefonok elterjedtsége miatt gyakorlatilag mindenki rendelkezik.
A megvalósítás során használt online tartalmak, források linkjei
A feladatlap használata során előny, de nem feltétel, ha van okostankönyv-hozzáférése a pedagógusnak és a diákoknak.
Domborzati térkép (Creative Commons)
A fehérló mondája – YouTube
A 899–900. évi itáliai hadjárat – Wikipédia
Szent István Király és az államalapítás története – Tökéletlen Történelem
1038. augusztus 15. Szent István király halála – Rubiconline
Tatárjárás, Az ország újjáépítése, A muhi csata 1241 – Tökéletlen Történelem
A Tökéletlen Történelem YouTube-videók készítői írásban hozzájárultak a videójuk oktatási célra való felhasználásához.
Nyomtatott források és eszközök (tankönyv, munkafüzet, feladat-/szöveggyűjtemény, olló, filcek, körző stb.)
OFI Történelem 9. című tankönyv;
A feladatlap kinyomtatva, ha nincs meg az optimális hardver.